VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


HALÁSZ Ignác, 1879-ig Fischer Ignác
( Tés, 1855. május 26. - Budapest, 1901. április 9. )

nyelvész, irodalomtörténész, tanár

Az elemi iskolát Várpalotán, a középiskolát Veszprémben, az egyetemet a fővárosban végezte. 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Először középiskolában, majd a kolozsvári egyetemen tanított. Több tanulmányutat tett az MTA támogatásával (amelynek levelező tagja volt) a lappok földjén, Svédországban és Norvégiában, ahol az összehasonlító nyelvészethez számos adatot gyűjtött. Írásaiban a finnugor és a szamojéd nyelvek rokonságát bizonyítja. Nyelvészeti szótárírói tevékenységen kívül irodalomtörténeti tanulmányai és finn fordításai is jelentősek. A Grimm féle meséket Móka bácsi álnéven adta ki, maga is írt meséket. Finn népdalokat fordított magyarra és jelentetett meg. Halála után egyetemi előadásait A magyar szófejtés története címmel adták ki. Nyelvészeti írásai elsősorban a Magyar Nyelvőrben jelentek meg.
  M.: Kármán József. Bp., 1878. – Ritkább és homályosabb képzők. Bp., 1880. – Svéd lapp nyelvtan és olvasmányok. Bp., 1881. – Visszahódított magyar szók. Bp., 1883. – Kazinczy, mint fordító. Bp., 1883. – Zürjén nyelvmutatványok. Bp., 1883. – A svédországi lapp nyelvjárások. Magyar szók az északi szláv nyelvekben. Bp., 1886–1893. – Svéd–lapp nyelv. 1–6. köt. Bp., 1885–1895. – Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése. Bp., 1892–1893.
  I.: SZILASI Móric: ~ levelező tag emlékezete. Bp., 1903. (MTA Emlékbeszédek 3.) – Harmath–Katsányi. – Komlós. – Szinnyei. IV. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.